A hazai szilvából, ha hagyják megérni, a világ legfinomabb gyümölcsízét lehet megfőzni. Nincs is finomabb, mint a sokéves lekvárt kicsalogatni az üvegből és gombócba, hájas tésztába, pitébe tölteni. Nem is lehet belőle túl sokat enni, mert hamar eltelítődik az ember. A magyar atyafiak azonban régen se hagytak semmit veszendőbe menni, mert ami nem fért a lekváros üvegbe, az kis helyen elfért a butykosban. Márpedig a szilvánál aligha van jobb alapanyag, amit jól ki lehet főzni pálinkának. Az igen édes, aromás, karakteres gyümölcs előnyös tulajdonságai csak fokozódnak a belőle készült párlatban. Ezt a pálinkát leginkább férfias italnak tartják, kesernyés íze és karakán keménysége miatt. A szilaj külső mögött azonban a mézédes szilva és a főzés során visszatett magok mandulás harmóniája rejtőzik. E nemes ital fogyasztása valói íz élmény, amely felkorbácsolja a szenvedélyt.
