Ezt a gyümölcsöt régen szinte mindenháztartásban nagyra tartották kiváló gyógyító hatása miatt. Használták vérszegénység, étvágytalanság ellen, gyulladásos betegségek kezelésére, de fanyar kissé kesernyés íze miatt üdítő szörpként netán lekvárként is üvegbe került. Nagyanyáink még ribiszke bort is készítettek belőle. Pálinkás butykosba ritkán került, mert nem termett belőle annyi, hogy érdemes legyen kifőzni. Mostanra szerencsére ez is megváltozott, így végre megtudhatjuk milyen ez a kitűnő gyümölcs, ha pálinkává nemesedik. A párlat leginkább a gyümölcs fanyarságát adja vissza, enyhén fahéjas aromával kiegészülve, ami mint a jóféle vörösbor bársonyosan csúszik le a torkunkon. Illata leginkább akkor érvényesül, ha kikerül az üvegből a dugó és az ital kiszellőzik a friss levegőn. Még az üres pohár is jóféle parfüm módjára hosszú percekig őrzi a gyümölcs illatát.
